Három óra, elfogyott a kóla,Vörösek a szemek, harapnak a hajnali ebek,Hátulról fognak az ölelő kezek,Gépezek, s tudom hogy létezek.Az érzelmi rétegek halmozódnak,Mondom befékezek,de a képeken túl lépek,Mert a rét végén virágzik a növény a kék égnek. Nem aludtam,…