Tekintsünk el a problémák felett,
Nem éri meg szívünket gyötörni.
Esős hajnalokon, fájó magányban,
Nem lehet a kősziklán áttörni.
Nincs ember kiben igazán bízhatsz,
Mindenkit úgynevezett érdek vezérel,
Ezért én most rögtön tova ballagok,
Imádott szerelmem szorító kezével.
Neked pusztán én vagyok,
Nekem is csupán csak Te,
Tűnődök vajh miért van így,
mondjuk ezt a fene megette.
De nem ette ám ezt az meg,
Amíg van ok miért éljünk,
Két felvillanó tüzes szempár,
Többé az élettől sem félünk.
Menyasszonyomnak: LoveDrink