Akik ismernek tudják, hogy gyerekkorom meghatározó élménye volt a PoP trilógia. A Sands of Time gyönyörű világa, a Warrior Within agresszív játéka és a Two Thrones egyvelege mind-mind meghatározzák jelenlegi énem. Tipikusan olyan játékok voltak melyeket többször is kivittél, és rengeteget szenvedtél vele mert szeretted. Anno általános iskolában dicsekedtem vele, hogy hűűűűű megöltem a Dahakát (igaz, vért izzadva).
Olyan játékok voltak ezek, amikért szivesen fizettél (főleg, hogy akkortájt többet pájreteltek a magyarok), mert tudtad jó kézbe kerül az a pénz. Nekem is megvan mind a három, otthon a polcon, olyan klasszikusok mellett mint a Grim Fandango, Dawn of War és a Broken Sword.
Aztán Ubi gondolt egyet és a Prince of Persia nevű förmedmény után úgy dönt visszatért a trilógiához, hogy fejje a sok nosztalgikus tehenet. Már alapból nemsokat vártam a Forgotten Sands -től, részben mert számomra a történet lezárult, részben pedig azért mert ubi bejelentette az új DRM-ét.
És megláttam a trailert:
Nem is tudom hol kezdjem. A herceg kicsit kapott a texasi génből, pofája teljes mértékben nem hasonlít az előző hercegéhez. No sebaj. De mi a fasz az a szörny? A kurvaisten a dahakát meg bepirosították oszt belerakták. De mégse dahaka, mer beszél ergo van lelke és mivel a játék Teen ratinget kapott. No jó, ezt biztos nem fogom megvenni.
Nem is vettem, de hálisten Skidrowér az elmúlt napokban kidobtak hozzá egy krekket. Mostanság becsületesen bevallom: előbb próbálok és ha megéri veszek. Eddig úgy tünik nem fogom ezt megvenni. Alapból a játék picsakönnyű, női dzsinek vannak benne, és sehogy se illik az eddigi PoP képbe. A kamera idióta, a harc PC-n nem olyan naturális és a Settings menüben Page Up-pal kell váltani.
Ha nem PoP néven a futna a játék, akkor aztmondanám egy végigvitelt megér. De így.....
U.I.: Folyt. köv (talán), addig is Ubisoft fail még mindig.
