Oson a fekete macska,
oson az éjnek a felén,
osonó sötétség folydogál
az utcán
az éjnek közepén.
A tikkadó hőségtől
izzadtság marja szemeim,
jó barátom szívét
szerelem elhalt lepkéi
tépkedik szét.
Szívom cigarettám,
egy hűs szellő köszönt,
elmúlt ez a nap is,
el akár a többi is.
Életünk percről-percre tovaszáll,
de mégis
élünk akár a tücskök.
Ülök az ablakban
a csillagok felettem ballagnak,
életem hajnalán, majd visszagondolva,
élem újra életem tavaszát.
Létem ma is tovább állt,
hasztalanul, akár egy zsák háj.
